Megérkeztünk Szőcére. Ott gyönyörű park, kis patak, tó, apró vízesés és nagy szeretet várt bennünket.
És ERIK!!! A kutya aki vigyázott ránk.
Első éjjel nem sokat aludtunk, de aztán csodás , dolgos napok vártak ránk, így a többi este könnyen álom jött a szemünkre.
Hogy mivel foglalkoztunk?
Nemezeltünk, agyagoztunk.
Mézeskalácsot díszítettünk, makraméztunk.
Már azt is tudjuk, hogy a makramé azt jelenti: FÁTYOL.
Hímeztünk, batikoltunk, kosarat fontunk.
Számháborúztunk és kürtőskalácsot is sütöttünk.
Sokat sétáltunk a faluban, kirándultunk a lápra.
És mindig jókat ettünk-ittunk.
Jövőre is ott a helyünk!
Az utolsó este ezzel a dallal búcsúztunk mesés táborunktól:
1. Itt az Őrség, itt a Szőce, itt a tábor vége.
Batikolás, agyagozás, nemezelés készen.
La la la…
2. Telefon és árokugrás, mérleghinta sorban,
Cicuskák és kiskutya nincs nálunk szatyorban.
La la la…
3. Sorban állás a büfében mindennapi program,
Erik pedig vigyázott ránk a táborajtóban.
La la la…
4. Sötétség lett a faluban, nem mentünk a lápra.
Szaladjatok gyorsan vissza a kék iskolába.
La la la…
5. Bea és a tündérek, Józsi bácsi főztje,
Búcsúzunk most tőletek, ám de nem örökre.
La la la…
6. Hírét visszük iskolánkba ennek a sok jónak.
Reméljük, hogy visszatérünk jövőre is újra.
La la la…